Gerda baba megismerkedett már a tengerrel is. Persze csak a partjáról egyenlőre. Lógatta a lábát a homokba, repülősdit játszott a víz felett. Szerintünk hideg volt, azok szerint meg nem, akik már benne voltak a kora nyár ellenére. Ezeknek mindegy, ezek Svédek! :)
Már baba korban lóbálják őket a hideg vízben! Nem egyszer láttuk, amint a kisbabát, aki alig megy még,
ide-oda lengetik a tengerben akkor, amikor mi még pulóverben, felöltözve ülünk a partján!
Vagy a kisgyerek békésen ül a tenger szélén és homokozik meztelenül.
Néhányszor mi is fürödtünk, leginkább az első nyarunk volt olyan igazi nyár! Akkor jól esett megmártózni, csak a mérges medúzák zavaróak, amik ott lebegnek szintén a több méteres csápjukkal.
Egy magyar mondta, akivel a vízparton találkoztunk, illetve a sziklákról közvetlenül mély vízbe lehetett létrán leereszkedni, hogy kellemes a víz csak vigyázzunk a medúzákkal, mert olyan a csípésük, mint az áramcsapás. Vigyáztunk, nem nagyon mentünk be, csak a part felől. Ott meg nyüzsögnek a rákok. Pici gyerekek meztelenül, én inkább cipőben mentem a víz közelébe. Körös-körül horror-filmbe illő növények, hihetetlen morbid színekben! Na jó, van egy kis tenyérnyi tisztított, homokosnak mondható part rész mindenütt, ahol hemzseg a nép; oda normális fürdőruha illene inkább, nem biciklis nadrág necc pólóval!
Azért a Velencei Lido luxusa, ha őszinte akarok lenni, jobban bejött az Északi-tenger szépsége ellenére!
Lengedezni a meleg vízben, nem félve attól, mikor csap le rám egy méteres farkú medúza, vagy csíp meg egy rák egy alien bokor alól, az azért kellemesebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése